Manóka története

Repül az idő és Lini baba már a 2. hónapját is betöltötte. Néha elgondolkozom azon, hogy vajon, mikor világra jön egy kisbaba, akkor mit gondolhat magába? Egy csomó új dolog történik vele, ráadásul világos van és még a kajáért is meg kell küzdeni, ami eddig kérés nélkül jött a köldökzsinóron keresztül. Nem tudom, hogy az emlékei egy ilyen babócának milyen hosszúra nyúlnak vissza, de most már úgy veszem észre, hogy Manóka kezd megbarátkozni a „megváltozott életkörülményeivel”, ami azért valljuk be, annyira nem is borzalmas. :) Anya és Apa névre hallgató rabszolgái folyamatosan őt nézegetik és lesik minden kívánságát, amit természetesen csak is kizárólag babanyelven közlünk egymással. :)

A blog továbbfejlesztéseként most már nem csak képek, hanem videók is készülnek a mindennapjainkról, így akik távolabb vannak, azok is nyomon követhetik pár perces filmjeinkben Manóka fejlődését (a cameraman Apa személyében testesül meg, a narrátor szerepét pedig legtöbbször Anya tölti be).

Az összes videó itt elérhető (tormasibalazs csatornája – és jobb oldalon: „feltöltések – az összes megjelenítése almenü): https://www.youtube.com/user/tormasibalazs, de a megfelelő részeknél a szerintem odaillő videót külön is be fogom linkelni.

Manókával az élet csupa meglepetés, mikor már 1-2 dolgot megszoknál akkor tuti hogy újabb váratlan események történnek, ami tovább erősíti azt, hogy egy ilyen kis baba milyen gyorsan változik és azt is, hogy napról napra okosabb. :) Persze Manóka már születése pillanatában is nagyon okos volt, hiszen tudta, hogy hogyan kell megszületni… („jólvanna”, számomra ez akkor is egy rejtély :) ), de azóta meg irtózatos módon mutatja, hogy egyre értelmesebb és egyre inkább nyitott a világra, ami körül veszi. Nézzük csak, milyen változásokon mentünk keresztül az elmúlt 3 hét alatt:

a)      Lassan lecseréljük a ruhatárunkat

Igen-igen, követve a divatot, úgy gondoltuk hogy 6 hét az túl sok már ugyanazon ruhák hordására…. már kezdenek uncsik lenni… így szinte a teljes készletet lecseréljük. J A történet majdnem így zajlott, azzal a különbséggel, hogy egyszerűen már nem férünk bele régi méretekbe. Eddig az 56-os rucikat hordtuk, sőt volt 1-2 ennél is kisebb. (Kezdők részére, amilyen én is voltam, a babaruhák esetében az 56-os a legkisebb méret, és a feje búbja és a lába közti távolságot jelzi. A legtöbb újszülött kb. ennyi centisen születik.) Az 56-os méretű ruhák az első hetekben hatalmasak voltak Manókára, szinte elveszett bennük, mostanra viszont már szűkösnek bizonyulnak, amiatt az új méretünk a 62-es. A legtöbb ruhát használtan szereztem be Vaterán keresztül, valamint „Mami dédi” is igen tetemes mennyiséggel hozzájárult a turkálási szenvedélyének köszönhetően (köszönjük Mami dédi :) ), azonban 1-2 ruhadarabnak így sem tudunk ellenállni és megvesszük neki újonnan, hogy pár hétig gyönyörködhessünk benne. :)

A legnagyobb kihívást a zoknik jelentették, mivel a Tesco-ba kapható bébi zoknikat mintha egy kicsit elméretezték volna, mivel akármilyen törpét is vettünk olyan tágak voltak Manóka lábára, hogy kettő rúgkapálás után leginkább a földön találtuk meg őket, így mondhatni használhatatlanok (tanulság: a Tesco-ban nem vegyetek baba zoknit, ha erre valamikor sor kerülne a jövőben, max. mobiltelefon tartónak ). Szerencsére mostanra sikerült megtalálnunk a megfelelő helyet, ahol megfelelő zoknit lehet kapni, amit Manóka nagy bánatára már nem olyan könnyű lerúgni (szerintem már élvezte is :) ) . Természetesen lassan ezt is kinőjük… de legalább a sikerélmény megvan. :)

Apával történt megállapodás alapján minden méretből beszerzünk 1-2 kedvenc (és általában igen drága) darabot, ami az amúgy is aranyos Manókát még aranyosabbá teszi. :)

b)      A terpeszbetétes rugi

Talán még emlékeztek, hogy a doktor néni igen nyomatékos tanácsára beszereztük eme remek kelléket, ami Manóka csípőjét tágítja. Örömmel jelentem, hogy a doktor néni múlt heti látogatása alapján Lini baba csípője már lazább, bár még mindig kötött egy kicsit (mi lenne, ha nem kötött lenne, akkor biztos csak úgy lógna… ). Az ortopédiai vizsgálatra szeptember 15-én kerül sor, így végleges ítélet csak akkor születik. Az biztos, hogy a gatyóka nem zavarja Linit, még ha első ránézésre kényelmetlennek is tűnik. 

c)       A számok

Manóka imád számolni a kezeivel, a kedvenc száma a kettő, amit már többféle verzióban is képes mutatni. Sőt egyszerre mindkét kezével is. :) Egyelőre a jelentése még bizonytalan, azaz hogy mi az a kettő, de most még úgy gondoljuk, hogy „két cici”, azaz ezzel közli, hogy a két cici mindig álljon készenlétbe. Az igazat megvallva igen jó kis mesék születnek a mutogatásai köré, amivel leginkább magunkat szórakoztatjuk :) pl.:

·         „Anya, két észrevételem van, 1= ma nem akarok fürdeni; 2 = nem ehetnénk már?”

·         „Apa ha még kétszer nem énekeljük el a Bóbitát, akkor kétszer olyan hangosan fogok sírni, mint eddig… „

·         „Kettőig számolok és sírni fogok… „

·         „Két cumi nem lehetne egyszerre a számba? „

·         „Két percetek van, hogy csináljatok valamit ezzel a hasfájással… „

·         „Két cicit kérek… most! „

·         stb.

Titkon remélem, hogy a gyerkőc szeretni fogja a matekot, mivel ez nekem is mindig a kedvencem volt. :) (Apának már nem annyira… de ő majd kíván mást.) Talán van is erre esély, ha hihetünk a tudománynak, mivel már a pocakban is magába szívhatta a pénzügy nagy rejtelmeit, mivel nem keveset készültem az egyetemi vizsgámra akkoriban. 

d)      Nézelődünk és látunk is

Egyre inkább megfigyelhető Manókánál, hogy aktívan kémleli a környezetét és ebben a játékai is benne vannak. Eddig a „zsiráf” névre hallgató zsiráf volt a kedvence a pihenőszékben, az elmúlt időszakban azonban szívszorító szakításra került sor, és jelenleg a „méhecske” névre hallgató méhecske szerű plüss lógó a befutó, ami egyben zörög és csörög is (köszönet érte az ING-s csajoknak :) ).

Ugyancsak nagy változás, hogyha beszélünk hozzá, akkor kimereszti a szemeit és legtöbbször igen nagy aktivitásba kezd a mozgás terén, mintha közölni szeretne valamit. Az ide kapcsolód videók itt elérhetők:

·         http://youtu.be/qE1Sm2yRglo

·         http://youtu.be/H96CIB8d2MI

e)      Próbálunk beszélgetni

Egyelőre nem kell attól félni, hogy Manóka a mondandójával nem hagy valakit szóhoz jutni (na jó… sírással erre azért képes), de viszont egyre inkább megfigyelhető, hogy már nagyon-de-nagyon mondaná a dolgot. Két napja megfigyeltem, hogy most már néha sikerül is neki egy-egy „he” vagy „hö” szótagot kimondani, ami mindig meg is lepődik, hogy „jé, sikerült?”. Nagyon kis cuki, ahogy próbálkozik, és az ismerősöktől hallottak alapján tudom, hogy „most még azt várjuk, hogy megszólaljon és beszéljen, később meg majd nem tudjuk hogy elhallgattatni… :). A minap már azt is megfigyeltem, hogy most már nem csak hozzánk beszél, hanem a lógó nyusziját is megszólította, így egyre inkább használja a kis hangját. :)

Egy kis beszélgetős videó (de napról napra fejlődünk):

http://youtu.be/3ZIz65w1FHY

f)       Barátkozunk

 Na jó, Lini baba még nem barátkozósa, de Anya máris több bébi társsal szövi a barátságokat. A mostani batárnőink Csenge és anyukája Réka, valamint Karina és anyukája Marika, akikkel igen sokat rójuk a kertváros utcáit, amíg babócáink békésen alszanak. Csenge 3 héttel idősebb, mint Manóka, ami a baba-időszámításban igen tetemes különbség :), mivel Csenge már tudja, hogy van keze. :) Karina kicsit nagyobb, mivel ő már majdnem fél éves, ugyanakkor ő is zabálnivaló. :) Reméljük később ők is megkedvelik egymást és majd jókat játszanak együtt.

A másik felfedezésem, hogy a „babák vonzzák a babákat”, azaz amikor néha elülünk egy padra séta közben, akkor tuti, hogy arra sétáló törpicsekek közül 1-2 szóba elegyedik velünk és elmesélik, hogy mi jót csináltak ma. :) tök cukik, amúgy.